Bazilika Szent jobb kéz
A Szent Jobb kápolna és államalapító királyunk, Szent István kéz-ereklyéjének története.
1862-től a kápolna a lipótvárosi kerület plébániájaként funkcionált, Szent Leopold nevére felszentelve. Az adományozók szobrocskáival díszített oltárt Kauser József tervezte.
Eredetileg egy kisebb pedálos, 7 később 9 regiszteres orgona volt itt, amit Császka György
kalocsai érsek rendelt meg ajándékba a jagendorfi Gebrüder Rieger Orgonakészítő vállalattól és 1894. augusztus 1-én avatták fel.
A keresztelőmedence Ybl Miklós eredeti tervei alapján készült el. Emmanuel Béla 1927-ben készült képei díszítik, melyek a kereszt útjának 14 állomását ábrázolják.
Az ólomüvegablakok, melyek magyar szenteket ábrázolnak Pituk József Viktorián kartonjai alapján készültek a 20. században.
Az épen fennmaradt Szent Jobb ereklye, ami Szent István királyhoz tartozott, a kápolna ereklyeoltárán található, amit a sekrestyéről választottak le 1971-ben.
Szent István király 1038. augusztus 15-én halt meg és 1083. augusztus 15-én
avatták szentté Székesfehérváron és épen fennmaradt jobb keze, azóta is nagy
becsben tartott ereklye. Azonban a századok során hányattatott sorsot élt meg a Szent Jobb. Tartották Biharban(Erdély területén) és Raguzában(A mai Dubrovnik Horvátországban) és Mária Terézia rendeletére hozták Budára 1771-ben és a Zsigmond kápolnában
tisztelték Budavári Palotában 1944-ig.
Nyugatra menekítették, hogy megóvják a II. világháború háború pusztításaitól és 1945. augusztus 19-én hozták vissza Magyarországra, megőrzését pedig a Szent István Bazilika plébániájára bízták 1950-ben.
1987 óta elérhető a közönség számára egy üvegszéfben, két ereklyetartó által védve. A külső kápolna formájú ereklyetartó Lippert József tervei alapján készült 1862-ben Bécsben, belsejében pedig a Szent Jobbot még egy üveg henger is védi.
Államalapító királyunkat, Szent Istvánt minden évben a Szent Jobb körmeneten ünnepeljük, augusztus 20-án.