Szent István Bazilika 1

A belső tér:
1897-ben új titulusszentet kapott a bazilika, azóta, államalapító királyunk Szent István a templom patrónusszentje. 


Személye hatalmas jelentőséggel bír a magyar történelemben, ugyanis ő indította el Magyarországot a kereszténység útján.

 
 A szentély terét a cibórium alatt, apostoli kereszttel és országalmával, főkegyúri és királyi hatalma jelképeivel kezében álló a patrónusszentet ábrázoló szobor dominálja, melyet Stróbl Alajos faragott carrarai márványból.


A cibórium kupolájának tetején Gabriel arkangyal tartja a Szent Koronát, melyet II. Szilveszter pápa ajándékozott a 1000-ben. A szentély hátsó fala a szent király életéből vett jeleneteket ábrázoló bronz reliefekkel van díszítve, melyek Mayer Ede munkái.  

A szentély kupoláján körben a következő szöveg fut: „Szent István király, közbenjár értünk a századok örök királyánál.”
A templom központi terében az első uralkodó dinasztia az Árpád-ház szentjeinek szobrai állnak.
A Miasszonyunk oltárt a hajóban Benczúr Gyula festménye díszíti, mely azt a jelenetet örökíti meg, mikor Szent István Szűz Mária védelmébe ajánlja országát a trónörökös halála után. A következő oltáron, ahol Boldog Gizella királyné csont ereklyéje található, Vastagh György festménye Szent Imre herceg szüzességi fogadalmának pillanatát örökíti meg.  

A kupola alatti fülkék egyikében, Stróbl Alajos márványból faragott szobra látható, mely a mártírhalált halt, velencei származású Szent Gellért püspököt ábrázolja, tanítványa, a fent említett Szent Imre herceg társaságában.
 A kupola alatti nagy, boltozott teremben, Árpád-házi Szent Erzsébet lírai szépségű szobra áll a többi Árpád-házi szent között.
 Ohmann Béla alkotása, a dominikánus apáca Szent Margitról, akit édesapja IV. Béla király a tatár invázió idején ajánlott fel Istennek, szintén a Miasszonyunk oltáron látható.

Fadrusz János utolsó munkája, Szent László, Árpád-házi királyt ábrázolja, aki bővelkedett a lovagi erényekben és nevéhez fűződik a keresztény hit megszilárdítása Magyarországon, a mű kiváló remeke a monumentális szobrászatnak. 


Szent Adalbert emlékét őrzi Roskovics Ignác festménye, mely a bal oldalhajó bejáratánál látható. Van rá esély, hogy az egykori esztergomi érsek és prágai püspök  keresztelte megy Szent István királyt. Személye több ponton kapcsolódott a magyarországi kereszténységhez, mielőtt mártírhalált halt.

 

Mozaikok:
Eredetileg freskókkal tervezték díszíteni a kupolát és a mennyezetet, de végül mozaikok kerültek megrendelésre. A nagyobb mozaikokat a velencei Salviati műhely készítette el, a kisebbeket pedig Róth Miksa manufaktúrájában készítették el, Pesten. A szentély félkupolája a szentmise részeinek allegóriáival van díszítve, melyeket Benczúr Gyula tervezett, a kupola mozaikjai viszont az égi szférákat jelképezik, a A teremtő Istennel a középpontban és Lotz Károly tervei alapján készültek. A mozaik sorozat, melyen megjelenik a trónoló Krisztus Keresztelő Szent János és próféták körében, az Ó és Újtestamentum kapcsolatát szimbolizálja.

A kupolát támasztó összetett pillérek fölötti falfelületeken az evangélisták képmásai láthatóak. A széles dongaboltozatokban pedig szintén Lotz Károly tervei alapján  Krisztus életének jeleneti láthatóak, mint például születése, tanításai és csodatételei és feltámadása. 


Kapcsolódó termékeink
Belépés