Zene és tánc

Magyarország méltán híres a zenei világáról. A folklór hagyomány a mai napig virágzik, sőt mi több, még mindig az egyik meghatározó alakja a magyar kultúrának. A folklór tánc és zene tökéletesen bemutatja hazánk hagyományait.

Magyarország nagyon gazdag népzenei hagyományokban a magyarok számára is nagyon fontos ezek megtartása. 

Alapvetően a magyar népi zene vidéken gyökerezik. Magyar falvakban gyakran találkozhatunk a hegedűkből, brácsából és nagybőgőből álló népi együttesekkel, akik esküvők, szüreti mulatságok, táncházak és templomi szertartások során kísérik a mindenki által jól ismert dallamokat. Zenéink nagyban eltérnek a környező népek dallamvilágától, így jól elkülöníthetőek tőlük. Sok dallam származik Erdélyből, ahol a mai napig élénken élnek a népi hagyományok. Ennek történelmi és kulturális okai is vannak, ezért maradhatott meg szinte változatlan formában a magyar néphagyomány az anyaországtól ilyen messze is.

Az 1970-es években indult útjára a Táncház Mozgalom, amely arra ösztönözte a városi fiatalokat, hogy újra ismerjék meg elődeik zenéjét és tanulják meg tánclépéseiket. Sebő Ferenc és zenekara egy jól ismert és elismert népi formáció, csakúgy mint a Kaláka együttes, akik Magyarország szerte sok helyen fellépnek népzenei dallamaikkal és költői szövegeikkel.

A magyar népzenét nagyjából eredeti formájában hallhatjuk manapság is, de ez mindenképpen élő előadás formájában ajánlott.

Legjobb Budapesti táncházak: Fonó és az Aranytíz Ifjúsági Centrum